A szocializmusban végzett lőtérépítés sok mindenre nem volt tekintettel, hisz a cél nem a magyarságkutatás és a magyarságtudat megerősítése volt, hanem a félelem beültetése a mindennapi emberek gondolkodásmódjába. A lőtér egyike volt ezeknek az eszközöknek, hiszen itt készülhettek fel a nyugati hatalmak "támadására".
A rendszerváltáskor a területet magánosították, rajta gazdálkodni próbáltak, de igazán csak a rombolás, a pusztítás és a kizsigerelés jellemezte ezt az időszakot. Csak önös érdekek és célok irányították cselekedeteiket: a földet körbeölelő gyönyörű nyárfást kiirtották, a megépített 11 dombból mára már csak három egész és két csonka emlékeztet legújabb kori funkciójára. A területhasználók egyik legdurvább bűne, hogy több száz köbméter szemetet engedtek ide lerakni, illetve hordtak ők is, valamint a felépült gazdasági épületet engedték széthordani.
Mára már, mikor új szelek fújnak, és az új tulajdonos gondolkodás módját a jóérzésű emberek látják, értik és szimpatizálnak vele, egyre több tanú és érdeklődő biztosít arról, hogy jó irányba fordítottuk a vitorlákat. A területet megtakarítottuk a szeméttől, kijelöltettük hivatalosan a mezsgyéket, kerítést építettünk az utcafrontra, 1300 akácot, 200 nyárfát és 750 tő vadrózsát ültettünk. Az egyenetlen területeket kisimíttattuk, füvet vettettünk, a kerítéshez virágzó és örökzöld növényeket ültettünk. Száz tő málna került telepítésre. Rengeteg elburjánzott bokrot és fát vágtunk ki, illetve alakítottunk, gallyaztunk.
Az eddigi rövid idő alatt végzett munkánk is több volt, mint amit ezért a földért az elmúlt ötven évben összesen tettek. A terület alkalmas arra, hogy történelmi hagyatékából is merítve, fekvését és földrajzi adottságait kihasználva egy Történelmi és Szabadidős Szórakoztató Emlékparkot létrehozzunk. A projektben - sokakat meglepve - a tulajdonos szokatlan, talán újszerű gondolkodásmódja szerint a közösségi összetartozás, a magyarságtudat megerősítése és a barátság elmélyítése az elsődleges cél, nem a mindenáron történő haszonszerzés. Természetesen ki kell mondani, hogy a fenntartáshoz szükséges anyagiakat valamely módon majd elő kell teremteni. A terv megvalósításához barátokkal közösen, a közös cél érdekében fog hozzá az ötletgazda. A működési forma és mód majd a közösség véleménye alapján formálódik, alakul ki.

Egyéb munkálatok

A területen ez idáig az alábbi egyéb munkálatokat végeztük még el:

• Rotary-s rendrakás  

Az Orosházi Rotary Club segítsége a rendrakásban és az elhanyagolt terület megtisztításában, 2009 májusában.

• Takarítás - a Magyarok Szövetsége segítségével  

A Magyarok Szövetségének segítsége a rendrakásban és az elhanyagolt terület tisztításában, előkészületek a megrendezésre kerülő Magyarok Ünnepére 2009. június 6-án.

• Filagória - Nyitott, fedett, kerti pavilon építése  

Az első szabadtéri filagóriánkat készítettük el 2009 szeptembere és októbere között. Az elkészítésben önzetlenül és lelkesen részt vettek: Bajkán György, Csongrádi Pál, Farkas László, Kovács Sándor, Lászik Gábor, Muszka Ádám, Muszka Kálmán, Puskely Péter, Szecskó Ferenc.
Terveink szerint a tető alá hagyományos búbos kemencét építünk.

• Kemenceépítés  

Az első gellértegyházi kemencét az épületbe építettük 2009. december 14-21. között. A tradíciókat megőrizve teljesen hagyományos módon és technikával készítettük, a tömege 14 tonna. Az alapanyagok: tégla, cserép, üvegcserép, agyag, homok, polyva. A kemence és a csikótűzhely ajtai is saját készítésűek. A készítésnél önzetlenül segítőkészen és lelkesen részt vettek: Farkas László, Illyés József, Luczó Sándor, Maczik Szilárd, Muszka Kálmán, Puskelyné Pacsika Mónika, Puskely Péter, Németh Mihály, Szászi Péter.

Egyéb, kapcsolódó galériák

1400 fát ültettünk >>

Domb épül + kerítés >>